Babakocsi a hímzőszakkörön

Már kilenc éves korom óta hímzek, és gyakran veszek részt hímzőszakkörökön, mint segédoktató. Szeretem ezt csinálni, mert mindig új emberekkel találkozom, és örömmel tölt el, hogy egy ilyen régi tevékenységre a mai napig van igény. Ahányan jönnek a szakkörre, mind más féle emberek, mindenki hoz magával új ismereteket, információkat. Egy szakkörön tudtam meg azt is, hogy ha babakocsi kell, hol érdemes érdeklődnöm.

A szakkör helyszíne viszonylag tágas tér, és tele van kényelmes ülő alkalmatosságokkal, hogy kellemes körülmények között tudjunk hímezni. Persze kellő mennyiségű asztalunk is van ehhez. Nem zárkózunk el attól sem, ha valaki gyerekkel érkezik. Múltkor egy anyuka babakocsiban tolta be nyugodtan alvó gyermekét. Jobb helyre talán nem is hozhatta volna, hiszen a hímzőszakkör azért mégsem egy metal koncert, itt garantáltan nem fog senkitől felriadni a pici. Eddig is csendesen beszélgetett mindenki, de a babakocsi láttán még halkabbra vették a szót. Nos, ilyen toleráns a mi hímzőszakkörünk.

Az anyuka hozzám érkezett, így volt szerencsém jobban szemügyre venni a babát is, és a babakocsit is. Az vitathatatlan, hogy a gyerek az anyukája szemét örökölte, és még alvás közben is vidám babának látszott. Az anyuka persze elárulta, hogy ez részben a babakocsi miatt is van, abban mindig háborítatlanul alszik. Elmondta, hogy egy ismerős javaslatára választottak a Babakocsik.hu kínálatából, és nem bánták meg, ők is szeretik, és láthatóan a pici is.

Fel is jegyeztem magamnak a Babakocsik.hu nevét, ugyanis sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükség. Miután kitárgyaltuk a babakocsi témát, máris nekikezdtünk a hímzéstanulásnak.